Kereslek téged zajban csendben,
sívár puszta tájban és őrjítő tömegben,
Álmomban a te arcodat látom,
Felébredni ezért többösose vágyom,
Múlnak a napok és fakul a remény,
hogy valaha egyszer újra látlak én,
olyan nagy a világ, és én kicsi vagyok benne,
hiába a millió ember nélküled mintha üres lenne.